Magyar Vállalkozásfejlesztők ORSZÁGOS Szövetsége

ALAPSZABÁLY

Jelen Alapszabály a Magyar Vállalkozásfejlesztők országos Szövetsége (“Szövetség”), mint Szövetség alapszabálya. A Szövetség tagjai a magyar vállalkozói szektor fejlődéséért tenni akaró szervezetek összefogása, érdekeiknek érvényesítése, a terület szakmai színvonala és a magyar vállalkozói kultúra emelése érdekében megalapítják és működtetik a Szövetséget. A Szövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (“Civiltörvény”), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (“Ptk.”) szabályai szerint működő társadalmi szervezet.

1. Általános rendelkezések

A Szövetség elnevezése: Magyar Vállalkozásfejlesztők ORSZÁGOS Szövetsége A Szövetség rövidített neve: MVoSZ A Szövetség székhelye: 1047. Budapest, Baross utca 22. A Szövetség státusza: A Szövetség jogi személy, országos Szövetségként a működési helye Magyarország. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Szövetség működési ideje: határozatlan A Szövetség tagjainak nevét és székhelyét tartalmazó tagjegyzék az Alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

2. A Szövetség célja

A Szövetség célja:
  1. minél több sikeres magyar vállalkozás létrejöttéhez történő hozzájárulás;
  2. a vállalkozásfejlesztési támogatások, szolgáltatások hatékonyságának növelése;
  3. a magyar vállalkozásokat támogató szervezetek körének bővítése és együttműködésük elősegítése.
A Szövetség a fenti célok elérése érdekében:
  1. elősegíti a tagok egymás közötti kommunikációját;
  2. a tagokkal együttműködésben programokat indít a vállalkozói kultúrafejlesztés, valamint a Szövetség tagjainak és a vállalkozások közötti minél szélesebb körű kapcsolatok kialakításának érdekében;
  3. a tagok közreműködésével szolgáltatásokat nyújt vállalkozások részére;
  4. együttműködéseket alakít ki más szervezetekkel és a kormányzattal, tagok közreműködésével közös álláspontot alakít ki a szakmát érintő kérdésekben, illetőleg jogszabály-előkészítésében;
  5. képviseli a vállalkozás-fejlesztési területet a nemzetközi fórumokon.

3. A Szövetség tagsága

3.1 A Szövetség rendes tagjai

A Szövetség tagjai vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és közintézmények, valamint a magyar vállalkozásokat szolgáltatásaikkal, termékeikkel, illetve egyéb módon támogatni kívánó vállalkozások. A Szövetség rendes tagja (a továbbiakban jelen Alapszabályban: “tag” vagy “rendes tag”) lehet bármely egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság, amely a Szövetségbe belép, és az Alapszabályban, illetve a belépési nyilatkozatban foglalt kötelezettségek teljesítését vállalja, feltéve, ha rendelkezik az Elnökség két tagjának az ajánlásával. A tagnak belépéskor belépési nyilatkozatban kell nyilatkoznia arról, hogy az Alapszabályt elfogadja, továbbá a tagdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tennie. A tag belépésének elfogadását meg kell tagadni, ha az Elnökség két tagjának ajánlásával nem rendelkezik. A tagokat egyenlő jogok és kötelezettségek illetik és terhelik. A Szövetség tagja jogosult
  1. A Szövetség tevékenységében és a Szövetség határozatainak meghozatalában részt venni;
  2. A Szövetség működésével kapcsolatban ajánlásokat tenni;
  3. A Szövetség ügyeiről felvilágosítást kérni;
  4. választani és választható a Szövetség bármely tisztségére;
  5. A Szövetség felszereléseit, berendezéseit használni;
  6. dokumentumain Szövetségi tagsága tényét, illetőleg a Szövetség emblémáját feltüntetni.
A tagok jogaikat törvényes képviselőik vagy meghatalmazottjaik útján gyakorolhatják. A Szövetség tagja köteles
  1. betartani az Alapszabály rendelkezéseit, a Közgyűlés és az Elnökség határozatait;
  2. nem veszélyeztetni a Szövetség céljának megvalósítását és a Szövetség tevékenységét;
  3. megfizetni a tagdíjat.
A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tag joga és kötelezettsége, hogy részt vegyen a Szövetség munkájában. A tag köteles a törvényes képviselő személyében bekövetkezett változást 8 (nyolc) napon belül a cégbejegyző vagy egyéb, megfelelően irányadó bírósági végzés másolatának csatolásával az Elnökségnek bejelenteni. A tag törvényes képviselője a tag képviseletére meghatalmazást is adhat. A meghatalmazás lehet általános jellegű, visszavonásig érvényes, illetőleg szólhat egy-egy meghatározott alkalomra. A meghatalmazást az Elnökséghez regisztráció végett be kell nyújtani. A tag tagsági jogviszonya a Szövetségben az alábbi esetekben szűnik meg:
  1. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése esetén.
  2. A Szövetség megszűnése esetén.
  3. A tag kilépésével: A tag tagsági jogviszonyát az Elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Kilépés esetén a tagsági viszony a kilépési nyilatkozatban megjelölt időpontban szűnik meg, ennek hiányában azon a napon, amikor a kilépési nyilatkozat az Elnök részére kézbesítésre került.
  4. A tag kizárásával: A tagnak jogszabályt, az Alapszabályt, a közgyűlési vagy egyéb Szövetségi szervek által hozott határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartása, illetve a Szövetség céljainak megvalósulását veszélyeztető tevékenységének, magatartásának esetén – bármely tag vagy szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le. A kizárási eljárás lefolytatására a Közgyűlés jogosult. A kizárási eljárás megindítása előtt a tagot írásban fel kell szólítani az Alapszabály és a Szövetség egyéb szabályainak betartására, illetve a Szövetség céljainak megvalósulását veszélyeztető tevékenységének, magatartásának abbahagyására. Amennyiben a tag az írásbeli felszólításnak az abban foglalt határidőben nem tesz eleget, az Elnök megindítja a kizárási eljárást. Az eljárás alá vont tagot a kizárási eljárás megindításáról írásban értesíteni kell, és a tag számára a védekezés lehetőségét az eljárás során biztosítani kell, amelyet a tag mind személyes meghallgatás során, mind írásban gyakorolhat. A Közgyűlés a kizárási eljárásról jegyzőkönyvet vesz fel. A tag kizárásának kérdéséről a Közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal igazoltan közölni kell.
  5. A tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával. Felmondható a tag tagsági jogviszonya, ha
(i) az Alapszabály a tagságot feltételhez köti, és a tag nem felel meg a feltételeknek, a Szövetség a tag tagsági jogviszonyát 30 (harminc) napos határidővel írásban felmondhatja. (ii) a tag a tagdíj megfizetésével legalább 30 (harminc) napot meghaladó késésben van és a tagdíjfizetési kötelezettségének az erre irányuló írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget. A tag tagsági viszonya díjhátralék miatt akkor mondható fel, ha az Elnök azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és figyelmeztette a tagdíjfizetés elmulasztásának következményére, és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tag tagsági jogviszonyát felmondják, úgy a tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tagsági jog felmondással való megszüntetését, ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható. A felmondásról a Közgyűlés dönt. A felmondásra vonatkozó indokolt határozatot írásban, igazolható módon kell közölni az érintett taggal.

3.2 Pártoló tagok

A Szövetség pártoló tagja (a továbbiakban jelen Alapszabályban: “pártoló tag”) lehet bármely, a Szövetséget anyagilag és erkölcsileg támogatni kívánó
  1. egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság (jelen 3.2 pont alkalmazásában: “jogi személy”); és
  2. magánszemély,
ha az Alapszabályban illetve a pártolói tagi nyilatkozatban foglalt kötelezettségek teljesítését vállalja, és rendelkezik az Elnökség két tagjának ajánlásával, valamint vállalja, hogy a pártoló tagság megszerzése esetén a Közgyűlés által előírt vagyoni hozzájárulást nyújtja. A pártoló tag a Szövetség szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A pártoló tag kötelezettségei:
  1. az Alapszabály és a Szövetség más szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatok betartása;
  2. a vagyoni hozzájárulás biztosítása.
A pártoló tag a Szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A vagyoni hozzájárulás éves összegét a Közgyűlés határozza meg, mely összeg a jogi személyeket és magánszemélyeket illetően eltérő lehet. A pártoló tag a Szövetséggel kötött megállapodás szerint viselheti a Szövetség pártoló tagja címet. A megállapodás megkötése az Elnökség hatáskörébe tartozik.

3.3 Tiszteletbeli tagok

A Szövetség Közgyűlése a vállalkozásfejlesztés területén kiemelt tapasztalatokkal rendelkező, az ilyen területen kimagasló tevékenységet végző személyeket az Elnökség javaslata alapján a Szövetség tiszteletbeli tagjává választhatja. A tiszteletbeli tag az a magánszemély, aki a Szövetség érdekében végzett tevékenységével a Szövetség célkitűzéseit támogatja, segíti. A tiszteletbeli tagot a Szövetség tagjai választják meg e tagságra. A tiszteletbeli tag a Szövetség szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A tiszteletbeli tag köteles az Alapszabály és a Szövetség más szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatok betartására. A tiszteletbeli tag a Szövetséggel kötött megállapodás szerint viselheti a Szövetség tiszteletbeli tagja címet. A megállapodás megkötése az Elnökség hatáskörébe tartozik.

4. A Szövetség szervezeti felépítése

A Szövetség szervei a következők:
  1. Közgyűlés
  2. Elnökség
  3. Felügyelő Bizottság
  4. Titkárság
  5. Tagozatok
  6. Bizottságok

5. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, a Szövetség döntéshozó szerve.

5.1 A Közgyűlés összehívása

A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként kell összehívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok 20 %-a – az ok és a cél megjelölésével – kívánja vagy a Felügyelő Bizottság kéri. Továbbá a Közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  1. A Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. A Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. A Szövetség céljainak elérése veszélybe került.
Az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni. A Közgyűlés összehívása az Elnökség feladata. A meghívót a napirenddel együtt 25 (huszonöt) nappal előbb meg kell küldeni a tagoknak írásban vagy elektronikusan a tag által erre a célra megadott e-mail címre, igazolható módon. A meghívónak tartalmaznia kell a Szövetség nevét és székhelyét; a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését; a közgyűlés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosult tagok a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 (öt) napon belül a tagok és a Szövetség szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A kiegészített napirendet írásban vagy elektronikusan a tag által erre a célra megadott e-mail címre, igazolható módon közölni kell a tagokkal.

5.2 A Közgyűlés lefolytatása

A Szövetség a Közgyűlését a székhelyén vagy a közgyűlési meghívóban megjelölt más helyen tartja. A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A Közgyűlést az Elnök, az ő távollétében a Főtitkár, mindkettőjük távolléte esetén a Közgyűlés által azzal megbízott szövetségi tag vezeti le, mint levezető elnök. A Közgyűlés a tisztségviselőit, a levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, a két jegyzőkönyv hitelesítőt, a szavazatszámlálókat egyszerű szótöbbséggel választja meg. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti, és azt a levezető elnök és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A Közgyűlés nem nyilvános, azonban a Közgyűlés beleegyezésével azon bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a Közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

5.3 Határozatképesség, határozathozatal

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A szavazásra jogosult tag a jogait képviselője vagy meghatalmazottja útján gyakorolhatja. Minden tagnak egy szavazata van. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Határozatképtelenség esetén 1 (egy) óra várakozási időt követően, de maximum 15 (tizenöt) napon belül az elhalasztott Közgyűlés után új (megismételt) Közgyűlés tartható, amely az eredeti napirendben felvett kérdésekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét a távolmaradás következményeire. A Közgyűlés döntéseit a döntés időpontját követő 10 (tíz) napon belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint a Szövetség székhelyén kifüggeszti. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg a Közgyűlés. A Szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szavazást nyíltan kell lefolytatni, kivéve a tisztségviselők megválasztását, ahol titkos szavazást kell tartani. Megválasztott tisztségviselő az, aki a szavazatok több mint felét megszerezte. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.

5.4 A Közgyűlés hatásköre

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  1. az Alapszabály módosítása;
  2. a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. az Elnökség, a Felügyelő Bizottság tagjai és a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  4. az éves költségvetés elfogadása;
  5. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – és a közhasznú melléklet elfogadása;
  6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;
  7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  8. a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  9. a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  11. a végelszámoló kijelölése;
  12. a vagyonnal való rendelkezés;
  13. döntés az éves tagdíj mértékéről;
  14. döntés a Szövetség belépéséről más hazai és külföldi szervezetbe.
A rendes közgyűlésen az Elnökség beszámolóját, a Szövetség éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót meg kell tárgyalni. A Közgyűlés üléseiről és határozatairól minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számaránya. A jelenléti íven rögzíteni kell a tag nevét és székhelyét, a képviselő nevét és képviselői minőségét valamint a képviselő aláírását. A képviseleti jogosultságot a jelenléti ív aláírásakor igazolni kell. Az a képviselő, aki a képviselői jogát igazolni nem tudja, a tag képviseletében nem járhat el. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Szövetség iratai között megőrizni. Ezek kezelését a Főtitkár látja el.

5.5 A tisztségviselők megválasztásának szabályai

A választás tisztségviselőként külön-külön történik. Elsőként a Szövetség Elnökét, majd az Alelnököket, majd az Elnökség további tagjait, majd a Felügyelő Bizottság elnökét, végül a Felügyelő Bizottság tagjait kell megválasztani. Megválasztottnak az tekintendő, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. Ha több jelölt is megkapta a szavazatok többségét, köztük a sorrendiség dönt. Ha egy vagy több helyre a megválasztható helyek számánál többen azonos számú szavazatot kaptak, köztük újabb választási fordulót kell tartani. Újabb választási fordulót kell akkor is tartani, ha a jelöltek nem kapták meg a megválasztáshoz szükséges többségi szavazatot. Ebben az esetben a legkevesebb szavazatot kapott személy a következő választási fordulóban már nem vehet részt.

5.6 Írásbeli határozathozatal Közgyűlés tartása nélkül

Indokolt esetben az éves rendes Közgyűlésen túl lehetőség van arra, hogy egy adott kérdésben a Szövetség tagsága határozatot hozzon Közgyűlés tartása nélkül. Az Elnökség a határozat tervezetének a tagoknak írásban vagy elektronikusan a tag által erre a célra megadott e-mail címre igazolható módon történő megküldésével kezdeményezhet ilyen határozathozatalt. A felhívásnak tartalmaznia kell a döntést igénylő kérdést, az írásbeli határozathozatal szükségességének indokát, a határozati javaslatot, a válaszadási határidőt, a határozathoz szükséges szavazati arányt. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított 8 (nyolc) nap áll rendelkezésre, hogy szavazatukat írásban (postai úton, e-mail vagy fax útján) megküldjék az Elnökségnek. A Közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha a tagok legalább 50 %-a + egy tag megküldi szavazatát az Elnökség részére. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a Közgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 (három) napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 (három) napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 (három) napon belül írásban – igazolható módon – közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

6. Az Elnökség

6.1 Az Elnökség tevékenysége és feladatai

A Szövetség ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Elnökség hét tagból, egy Elnökből, két Alelnökből és négy további elnökségi tagból áll. Az Elnökség tagjai:
  • A Szövetség Elnöke: Bihari László (lakcím: 2120 Dunakeszi, Hold u. 1.).
  • A Szövetség Alelnökei: Köves Balázs (lakcím: 1053 Budapest, Kálvin tér 4.) és Kott Zoltán (lakcím: 1039 Budapest Királyok útja 210. 3. em. 10 a.).
  • Az Elnökség további tagjai: dr. Vadász György (lakcím: 1147 Budapest, Deés utca 14.), dr. Antalffy Gábor Ernő (lakcím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 198.), Kerékgyártó Gábor (lakcím: 1091 Budapest, Üllői út 19.) és Révai András Pál (lakcím: 1033 Budapest, Harrer Pál utca 10.).
Az Elnökség tagjait a Szövetség rendes tagjai vagy a rendes tagok törvényes vagy meghatalmazott képviselői közül kell választani. Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a Szövetség tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Elnökség feladata különösen:
  1. a Közgyűlés határozatainak végrehajtása;
  2. a Szövetség munkájának irányítása, szervezése;
  3. a működés feltételeinek megteremtése;
  4. a Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  5. a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
  6. az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
  7. a Szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  8. a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  9. a Közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;
  10. az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  11. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
  12. a tagság nyilvántartása;
  13. a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  14. a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  15. a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.
Az Elnökség üléseit legalább negyedévenként az Elnök hívja össze az Elnökség tagjaihoz címzett és a napirendi pontokat tartalmazó írásbeli meghívóval. A meghívót a napirenddel együtt 10 (tíz) nappal előbb meg kell küldeni a tagoknak írásban vagy elektronikusan a tag által erre a célra megadott e-mail címre, igazolható módon. Az ülés akkor határozatképes, ha az Elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazás eredménytelensége esetén az indítványt el kell vetni. Az Elnökség üléseiről és határozatairól minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Szövetség iratai között megőrizni. Ezek kezelését a Főtitkár látja el. Az Elnökség bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Elnökség ülésén a résztvevő tagok aláírják. Az Elnökség a saját ügyrendjét maga állapítja meg. Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
  1. a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.
Az így összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.

6.2 Az Elnökség megválasztása és megbízatásának megszűnése

Az Elnökséget a Közgyűlés választja meg 2 (két) éves időtartamra. Az Elnökség tagjai újraválaszthatók. Az Elnökség tagjainak megbízatása megszűnik:
  1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. visszahívással: a Szövetség tagjai az Elnökség tagját bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják;
  4. lemondással: az Elnökség tagja a megbízatásáról a Szövetséghez címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új Elnökségi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá;
  5. az Elnökség tagjának halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  6. az Elnökség tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. az Elnökség tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;
  8. ha az Elnökség tagja a tisztségét tartós, 6 (hat) hónapos időszakot meghaladó akadályoztatás (kiküldetés, betegség stb.) miatt nem tudja ellátni;
  9. Az Elnökségi tagsági viszony a tag képviselője esetén akkor is megszűnik, ha a tag a képviseletével más személyt bíz meg vagy a képviseleti jog egyéb okból megszűnik.
A Szövetség Elnökségére (vezető tisztségviselőjére, ügyintéző és képviseleti szervének tagjára) a következő követelmények vonatkoznak:
  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
  2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
  3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6.3 A Szövetség Elnöke

Az Elnök
  1. önállóan teljes jogkörrel képviseli a Szövetséget harmadik személyekkel szemben;
  2. irányítja az Elnökség munkáját;
  3. szervezi a Szövetség tevékenységét;
  4. gyakorolja a munkáltatói jogkört, és irányítja a gazdálkodást és vagyonkezelést.

7. A Felügyelő Bizottság

A három tagból álló Felügyelő Bizottság feladata a Szövetségi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a Szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság tagjai:
  • A Felügyelő Bizottság elnöke: dr. Németh Attila (lakcím: 1114 Budapest. Károli Gáspár tér 2, 1. em. 2. a.)
  • A Felügyelő Bizottság tagjai: Vég András (lakcím: 1081 Budapest Kun utca 7.) és Megyeri Péter (lakcím: 1141 Budapest, Szilágysomlyó u. 1/b II/2.)
A Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai a Szövetség ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. Az első Felügyelő Bizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a Közgyűlés választja a felügyelő bizottsági tagokat. A Felügyelő Bizottság választása 2 (két) éves időtartamra történik. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A Felügyelő Bizottság tagjai újraválaszthatók. A Felügyelő Bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelő Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a Szövetség vezető tisztségviselőjéhez intézi. A Felügyelő Bizottság köteles a Közgyűlés kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlés, mint döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A Felügyelő Bizottság a Szövetség, mint jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A Felügyelő Bizottság köteles a tagok által kezdeményezett ellenőrzést lebonyolítani és az eredményről a Közgyűlésnek beszámolni. A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A Felügyelő bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a Szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a Szövetséggel szemben. A Felügyelő Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. A Felügyelő Bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább évente egyszer, írásban, a napirendi javaslat jelzésével, az ülés előtt legalább 10 (tíz) nappal. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. A Felügyelő Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazást nyíltan kell lefolytatni azzal, hogy minden tagnak egy szavazata van. A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság üléseiről és határozatairól minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a határozatot támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Szövetség iratai között megőrizni. Ezek kezelését az Felügyelő Bizottság elnöke látja el. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelő Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

8. Titkárság és Főtitkár

Az Elnökség a költségvetés gazdasági keretein belül működteti a Szövetség Titkárságát. A Titkárság a Szövetség adminisztratív-ügyintéző szerve. A Titkárságot és a Szövetség munkaszervezetét az Elnökség által kinevezett Főtitkár vezeti, aki a Szövetséggel munkaviszonyban áll. A Főtitkár felett a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. A Főtitkár önállóan teljes jogkörrel képviseli a Szövetséget harmadik személyekkel szemben. A Főtitkár képviseleti tevékenységét az Elnökség írásbeli határozatával meghatározott ügytípusokra korlátozhatja.

9. Tagozatok

A tagozatok a Szövetség belső egységei, amelyek az azonos szakterületen működő tagok szorosabb együttműködését hivatottak előmozdítani. Tagozatot legalább kettő tag közös írásbeli kezdeményezésére lehet létrehozni az Elnökség döntése alapján. A tagozat létrehozását kezdeményező tagok közös írásbeli állásfoglalásukat eljuttatják az Elnökség részére. Az Elnökség köteles a soron következő ülésén dönteni a tagozat létrehozásáról. Az Elnökség döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség döntését köteles a tagozat létrehozását kezdeményező tagokkal és a tagsággal írásban, a tagok által erre a célra megadott e-mail címen közölni. A fentiek szerint létrejött tagozatba tagként bármely tag feltétel nélkül beléphet. A tagozat 2 (két) éves, határozott időtartamra – a rendes tagok törvényes vagy meghatalmazott képviselői, vagy külső szakértők közül – tagozati elnököt választ, aki jogosult az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt venni. A tagozat az ügyrendjét maga állapítja meg.

10. Bizottságok

Az Elnök a Szövetség céljainak előmozdítása érdekében bizottságokat írásbeli határozattal hozhat létre. A bizottság tagjait és elnökét – a rendes tagok törvényes vagy meghatalmazott képviselői, valamint külső szakértők közül – szintén az Elnök jelöli ki. A bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. A bizottság elnöke jogosult az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt venni.

11. A Szövetség vagyona és gazdálkodása

11.1 A Szövetség vagyonára és gazdálkodására vonatkozó általános szabályok

A Szövetség a Szövetségi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A Szövetség az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagja a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl a Szövetség tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A Szövetség az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. A Szövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A Szövetség ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. A Szövetség alapcél szerinti (közhasznú), és gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A Szövetség a vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. A Szövetség a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. A Szövetség pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. A Szövetség költségvetését a Közgyűlés fogadja el. A Szövetség bankszámlája felett az Elnök vagy a Főtitkár önállóan jogosult rendelkezni. Kifizetések az Elnök vagy a Főtitkár aláírása alapján teljesíthetők.

11.2 A Szövetség bevételei és kiadásai

A Szövetség bevételei:
  1. tagdíj: A Szövetség rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
A tagdíjat az Elnökség rendkívüli méltánylást igénylő esetekben, a kis költségvetéssel gazdálkodó, de szervezet céljainak eléréshez jelentős mértékben hozzájárulni képes tagok számára mérsékelheti, melyről elnökségi határozatban írásban kell dönteni és a döntést indokolni szükséges. A tagdíjat a Szövetség szedi be, amelyet a tárgyévre vonatkozóan egy összegben február 1. napjáig, illetve a belépéskor a belépés időpontjában az érintett évre a belépés hónapját is beleszámítva havi alapon számítva arányosan kell megfizetni a Szövetség pénzforgalmi számlájára való átutalás vagy a Szövetség házipénztárába való befizetés útján. Amennyiben a tag tagsági jogviszonya év közben, a tagdíjfizetési határidőt követően szűnik meg, úgy a befizetett éves tagdíjat a Szövetségtől nem követelheti vissza.
  1. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  2. a költségvetési támogatás: a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
  3. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
  4. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  5. befektetési tevékenységből származó bevétel;
  6. az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
A Szövetség költségei, ráfordításai (kiadásai):
  1. alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
  2. gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
  3. A Szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
  4. az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
A Szövetség a bevételeit, költségeit ráfordításait (kiadásait) a fenti részletezés szerint elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

12. A Szövetség megszűnése

A Szövetség megszűnésére a Ptk.-ban és a Civiltörvényben foglaltak az irányadók. A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
  1. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  3. a tagok kimondják megszűnését; vagy
  4. az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha
  1. A Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  2. A Szövetség tagjainak száma egy éven keresztül nem éri el a kettő főt.

13. Záró rendelkezések

Jelen Alapszabály alkalmazásában írásbeli értesítésnek minősül a személyesen vagy gyorsposta, tértivevényes ajánlott postai küldemény, ajánlott postai küldemény, a fax és az e-mail útján történt tájékoztatás. Az ilyen írásbeli nyilatkozatot érvényesen tett és kézbesített nyilatkozatnak kell tekinteni, ha
  1. azt személyesen vagy gyorsposta útján kézbesítik, az adott félnek történő igazolt átadás időpontjában;
  2. tértivevényes ajánlott levélben kézbesítik, a tértivevény aláírásakor;
  3. tértivevényes ajánlott levélben kézbesítik, de az aláírás nem történik meg és a levél a feladóhoz „nem kereste”, „címzett ismeretlen” vagy az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, úgy az azt követő napon, amikor a posta a levelet e jelzések valamelyikével ellátva a feladónak visszaküldte (a feladóhoz visszairányító postai bélyegző dátuma+1 nap);
  4. ajánlott levélben küldik, úgy az ajánlott levél feladását követő 5. (ötödik) napon;
  5. telefaxon küldik, a küldő által a címzett telefaxszámára történő sikeres továbbítást jelző visszaigazoló jelentésen megjelenő időpontban;
  6. e-mail útján küldik, az érintett által az e célból megadott e-mail címre történő megküldés esetén az üzenet fejrészében lévő, az e-mailes levelezőrendszer által generált dátumot követő 5. (ötödik) napon.
A tag az elérhetőségeiben bekövetkezett változásokat 3 (három) napon belül köteles bejelenteni az Elnökségnek és a Főtitkárnak. Az ennek elmaradásából eredő következményeket – így a jelen pontban szabályozott kézbesítési vélelem beálltának következményeit is – a tag viseli. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk., a Civiltörvény, valamint az egyesületekre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Az Alapszabályt a Szövetség céljának figyelembevételével kell értelmezni. Budapest, 2016. november 3.

Bihari László

 Elnök