Magyar Vállalkozásfejlesztők ORSZÁGOS Szövetsége
ALAPSZABÁLY
Jelen Alapszabály a Magyar Vállalkozásfejlesztők országos Szövetsége (“Szövetség”), mint Szövetség alapszabálya. A Szövetség tagjai a magyar vállalkozói szektor fejlődéséért tenni akaró szervezetek összefogása, érdekeiknek érvényesítése, a terület szakmai színvonala és a magyar vállalkozói kultúra emelése érdekében megalapítják és működtetik a Szövetséget. A Szövetség az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (“Civiltörvény”), illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (“Ptk.”) szabályai szerint működő társadalmi szervezet.1. Általános rendelkezések
A Szövetség elnevezése: Magyar Vállalkozásfejlesztők ORSZÁGOS Szövetsége A Szövetség rövidített neve: MVoSZ A Szövetség székhelye: 1047. Budapest, Baross utca 22. A Szövetség státusza: A Szövetség jogi személy, országos Szövetségként a működési helye Magyarország. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Szövetség működési ideje: határozatlan A Szövetség tagjainak nevét és székhelyét tartalmazó tagjegyzék az Alapszabály 1. számú mellékletét képezi.2. A Szövetség célja
A Szövetség célja:- minél több sikeres magyar vállalkozás létrejöttéhez történő hozzájárulás;
- a vállalkozásfejlesztési támogatások, szolgáltatások hatékonyságának növelése;
- a magyar vállalkozásokat támogató szervezetek körének bővítése és együttműködésük elősegítése.
- elősegíti a tagok egymás közötti kommunikációját;
- a tagokkal együttműködésben programokat indít a vállalkozói kultúrafejlesztés, valamint a Szövetség tagjainak és a vállalkozások közötti minél szélesebb körű kapcsolatok kialakításának érdekében;
- a tagok közreműködésével szolgáltatásokat nyújt vállalkozások részére;
- együttműködéseket alakít ki más szervezetekkel és a kormányzattal, tagok közreműködésével közös álláspontot alakít ki a szakmát érintő kérdésekben, illetőleg jogszabály-előkészítésében;
- képviseli a vállalkozás-fejlesztési területet a nemzetközi fórumokon.
3. A Szövetség tagsága
3.1 A Szövetség rendes tagjai
A Szövetség tagjai vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és közintézmények, valamint a magyar vállalkozásokat szolgáltatásaikkal, termékeikkel, illetve egyéb módon támogatni kívánó vállalkozások. A Szövetség rendes tagja (a továbbiakban jelen Alapszabályban: “tag” vagy “rendes tag”) lehet bármely egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság, amely a Szövetségbe belép, és az Alapszabályban, illetve a belépési nyilatkozatban foglalt kötelezettségek teljesítését vállalja, feltéve, ha rendelkezik az Elnökség két tagjának az ajánlásával. A tagnak belépéskor belépési nyilatkozatban kell nyilatkoznia arról, hogy az Alapszabályt elfogadja, továbbá a tagdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tennie. A tag belépésének elfogadását meg kell tagadni, ha az Elnökség két tagjának ajánlásával nem rendelkezik. A tagokat egyenlő jogok és kötelezettségek illetik és terhelik. A Szövetség tagja jogosult- A Szövetség tevékenységében és a Szövetség határozatainak meghozatalában részt venni;
- A Szövetség működésével kapcsolatban ajánlásokat tenni;
- A Szövetség ügyeiről felvilágosítást kérni;
- választani és választható a Szövetség bármely tisztségére;
- A Szövetség felszereléseit, berendezéseit használni;
- dokumentumain Szövetségi tagsága tényét, illetőleg a Szövetség emblémáját feltüntetni.
- betartani az Alapszabály rendelkezéseit, a Közgyűlés és az Elnökség határozatait;
- nem veszélyeztetni a Szövetség céljának megvalósítását és a Szövetség tevékenységét;
- megfizetni a tagdíjat.
- A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése esetén.
- A Szövetség megszűnése esetén.
- A tag kilépésével: A tag tagsági jogviszonyát az Elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Kilépés esetén a tagsági viszony a kilépési nyilatkozatban megjelölt időpontban szűnik meg, ennek hiányában azon a napon, amikor a kilépési nyilatkozat az Elnök részére kézbesítésre került.
- A tag kizárásával: A tagnak jogszabályt, az Alapszabályt, a közgyűlési vagy egyéb Szövetségi szervek által hozott határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartása, illetve a Szövetség céljainak megvalósulását veszélyeztető tevékenységének, magatartásának esetén – bármely tag vagy szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le. A kizárási eljárás lefolytatására a Közgyűlés jogosult. A kizárási eljárás megindítása előtt a tagot írásban fel kell szólítani az Alapszabály és a Szövetség egyéb szabályainak betartására, illetve a Szövetség céljainak megvalósulását veszélyeztető tevékenységének, magatartásának abbahagyására. Amennyiben a tag az írásbeli felszólításnak az abban foglalt határidőben nem tesz eleget, az Elnök megindítja a kizárási eljárást. Az eljárás alá vont tagot a kizárási eljárás megindításáról írásban értesíteni kell, és a tag számára a védekezés lehetőségét az eljárás során biztosítani kell, amelyet a tag mind személyes meghallgatás során, mind írásban gyakorolhat. A Közgyűlés a kizárási eljárásról jegyzőkönyvet vesz fel. A tag kizárásának kérdéséről a Közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal igazoltan közölni kell.
- A tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával. Felmondható a tag tagsági jogviszonya, ha
3.2 Pártoló tagok
A Szövetség pártoló tagja (a továbbiakban jelen Alapszabályban: “pártoló tag”) lehet bármely, a Szövetséget anyagilag és erkölcsileg támogatni kívánó- egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság (jelen 3.2 pont alkalmazásában: “jogi személy”); és
- magánszemély,
- az Alapszabály és a Szövetség más szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatok betartása;
- a vagyoni hozzájárulás biztosítása.
3.3 Tiszteletbeli tagok
A Szövetség Közgyűlése a vállalkozásfejlesztés területén kiemelt tapasztalatokkal rendelkező, az ilyen területen kimagasló tevékenységet végző személyeket az Elnökség javaslata alapján a Szövetség tiszteletbeli tagjává választhatja. A tiszteletbeli tag az a magánszemély, aki a Szövetség érdekében végzett tevékenységével a Szövetség célkitűzéseit támogatja, segíti. A tiszteletbeli tagot a Szövetség tagjai választják meg e tagságra. A tiszteletbeli tag a Szövetség szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A tiszteletbeli tag köteles az Alapszabály és a Szövetség más szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatok betartására. A tiszteletbeli tag a Szövetséggel kötött megállapodás szerint viselheti a Szövetség tiszteletbeli tagja címet. A megállapodás megkötése az Elnökség hatáskörébe tartozik.4. A Szövetség szervezeti felépítése
A Szövetség szervei a következők:- Közgyűlés
- Elnökség
- Felügyelő Bizottság
- Titkárság
- Tagozatok
- Bizottságok
5. A Közgyűlés
A Közgyűlés a tagok összessége, a Szövetség döntéshozó szerve.5.1 A Közgyűlés összehívása
A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként kell összehívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok 20 %-a – az ok és a cél megjelölésével – kívánja vagy a Felügyelő Bizottság kéri. Továbbá a Közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha- A Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- A Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- A Szövetség céljainak elérése veszélybe került.
5.2 A Közgyűlés lefolytatása
A Szövetség a Közgyűlését a székhelyén vagy a közgyűlési meghívóban megjelölt más helyen tartja. A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A Közgyűlést az Elnök, az ő távollétében a Főtitkár, mindkettőjük távolléte esetén a Közgyűlés által azzal megbízott szövetségi tag vezeti le, mint levezető elnök. A Közgyűlés a tisztségviselőit, a levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, a két jegyzőkönyv hitelesítőt, a szavazatszámlálókat egyszerű szótöbbséggel választja meg. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti, és azt a levezető elnök és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A Közgyűlés nem nyilvános, azonban a Közgyűlés beleegyezésével azon bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot a Közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.5.3 Határozatképesség, határozathozatal
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A szavazásra jogosult tag a jogait képviselője vagy meghatalmazottja útján gyakorolhatja. Minden tagnak egy szavazata van. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
5.4 A Közgyűlés hatásköre
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:- az Alapszabály módosítása;
- a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
- az Elnökség, a Felügyelő Bizottság tagjai és a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
- az éves költségvetés elfogadása;
- az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – és a közhasznú melléklet elfogadása;
- a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;
- az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
- a jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
- a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
- a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
- a végelszámoló kijelölése;
- a vagyonnal való rendelkezés;
- döntés az éves tagdíj mértékéről;
- döntés a Szövetség belépéséről más hazai és külföldi szervezetbe.
5.5 A tisztségviselők megválasztásának szabályai
A választás tisztségviselőként külön-külön történik. Elsőként a Szövetség Elnökét, majd az Alelnököket, majd az Elnökség további tagjait, majd a Felügyelő Bizottság elnökét, végül a Felügyelő Bizottság tagjait kell megválasztani. Megválasztottnak az tekintendő, aki a leadott szavazatok több mint felét megszerezte. Ha több jelölt is megkapta a szavazatok többségét, köztük a sorrendiség dönt. Ha egy vagy több helyre a megválasztható helyek számánál többen azonos számú szavazatot kaptak, köztük újabb választási fordulót kell tartani. Újabb választási fordulót kell akkor is tartani, ha a jelöltek nem kapták meg a megválasztáshoz szükséges többségi szavazatot. Ebben az esetben a legkevesebb szavazatot kapott személy a következő választási fordulóban már nem vehet részt.5.6 Írásbeli határozathozatal Közgyűlés tartása nélkül
Indokolt esetben az éves rendes Közgyűlésen túl lehetőség van arra, hogy egy adott kérdésben a Szövetség tagsága határozatot hozzon Közgyűlés tartása nélkül. Az Elnökség a határozat tervezetének a tagoknak írásban vagy elektronikusan a tag által erre a célra megadott e-mail címre igazolható módon történő megküldésével kezdeményezhet ilyen határozathozatalt. A felhívásnak tartalmaznia kell a döntést igénylő kérdést, az írásbeli határozathozatal szükségességének indokát, a határozati javaslatot, a válaszadási határidőt, a határozathoz szükséges szavazati arányt. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított 8 (nyolc) nap áll rendelkezésre, hogy szavazatukat írásban (postai úton, e-mail vagy fax útján) megküldjék az Elnökségnek. A Közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal során a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha a tagok legalább 50 %-a + egy tag megküldi szavazatát az Elnökség részére. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a Közgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 (három) napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 (három) napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 (három) napon belül írásban – igazolható módon – közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.6. Az Elnökség
6.1 Az Elnökség tevékenysége és feladatai
A Szövetség ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Elnökség hét tagból, egy Elnökből, két Alelnökből és négy további elnökségi tagból áll. Az Elnökség tagjai:- A Szövetség Elnöke: Bihari László (lakcím: 2120 Dunakeszi, Hold u. 1.).
- A Szövetség Alelnökei: Köves Balázs (lakcím: 1053 Budapest, Kálvin tér 4.) és Kott Zoltán (lakcím: 1039 Budapest Királyok útja 210. 3. em. 10 a.).
- Az Elnökség további tagjai: dr. Vadász György (lakcím: 1147 Budapest, Deés utca 14.), dr. Antalffy Gábor Ernő (lakcím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 198.), Kerékgyártó Gábor (lakcím: 1091 Budapest, Üllői út 19.) és Révai András Pál (lakcím: 1033 Budapest, Harrer Pál utca 10.).
- a Közgyűlés határozatainak végrehajtása;
- a Szövetség munkájának irányítása, szervezése;
- a működés feltételeinek megteremtése;
- a Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
- a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
- az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
- a Szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
- a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
- a Közgyűlés összehívása, a tagság és a Szövetség szerveinek értesítése;
- az ügyvezető szerv által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
- részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
- a tagság nyilvántartása;
- a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
- a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
- a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.
- a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.
6.2 Az Elnökség megválasztása és megbízatásának megszűnése
Az Elnökséget a Közgyűlés választja meg 2 (két) éves időtartamra. Az Elnökség tagjai újraválaszthatók. Az Elnökség tagjainak megbízatása megszűnik:- határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
- megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
- visszahívással: a Szövetség tagjai az Elnökség tagját bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják;
- lemondással: az Elnökség tagja a megbízatásáról a Szövetséghez címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a Szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új Elnökségi tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá;
- az Elnökség tagjának halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
- az Elnökség tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
- az Elnökség tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;
- ha az Elnökség tagja a tisztségét tartós, 6 (hat) hónapos időszakot meghaladó akadályoztatás (kiküldetés, betegség stb.) miatt nem tudja ellátni;
- Az Elnökségi tagsági viszony a tag képviselője esetén akkor is megszűnik, ha a tag a képviseletével más személyt bíz meg vagy a képviseleti jog egyéb okból megszűnik.
- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
- A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
- Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
6.3 A Szövetség Elnöke
Az Elnök- önállóan teljes jogkörrel képviseli a Szövetséget harmadik személyekkel szemben;
- irányítja az Elnökség munkáját;
- szervezi a Szövetség tevékenységét;
- gyakorolja a munkáltatói jogkört, és irányítja a gazdálkodást és vagyonkezelést.
7. A Felügyelő Bizottság
A három tagból álló Felügyelő Bizottság feladata a Szövetségi szervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a Szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A Felügyelő Bizottság tagjai:- A Felügyelő Bizottság elnöke: dr. Németh Attila (lakcím: 1114 Budapest. Károli Gáspár tér 2, 1. em. 2. a.)
- A Felügyelő Bizottság tagjai: Vég András (lakcím: 1081 Budapest Kun utca 7.) és Megyeri Péter (lakcím: 1141 Budapest, Szilágysomlyó u. 1/b II/2.)
8. Titkárság és Főtitkár
Az Elnökség a költségvetés gazdasági keretein belül működteti a Szövetség Titkárságát. A Titkárság a Szövetség adminisztratív-ügyintéző szerve. A Titkárságot és a Szövetség munkaszervezetét az Elnökség által kinevezett Főtitkár vezeti, aki a Szövetséggel munkaviszonyban áll. A Főtitkár felett a munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. A Főtitkár önállóan teljes jogkörrel képviseli a Szövetséget harmadik személyekkel szemben. A Főtitkár képviseleti tevékenységét az Elnökség írásbeli határozatával meghatározott ügytípusokra korlátozhatja.9. Tagozatok
A tagozatok a Szövetség belső egységei, amelyek az azonos szakterületen működő tagok szorosabb együttműködését hivatottak előmozdítani. Tagozatot legalább kettő tag közös írásbeli kezdeményezésére lehet létrehozni az Elnökség döntése alapján. A tagozat létrehozását kezdeményező tagok közös írásbeli állásfoglalásukat eljuttatják az Elnökség részére. Az Elnökség köteles a soron következő ülésén dönteni a tagozat létrehozásáról. Az Elnökség döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség döntését köteles a tagozat létrehozását kezdeményező tagokkal és a tagsággal írásban, a tagok által erre a célra megadott e-mail címen közölni. A fentiek szerint létrejött tagozatba tagként bármely tag feltétel nélkül beléphet. A tagozat 2 (két) éves, határozott időtartamra – a rendes tagok törvényes vagy meghatalmazott képviselői, vagy külső szakértők közül – tagozati elnököt választ, aki jogosult az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt venni. A tagozat az ügyrendjét maga állapítja meg.10. Bizottságok
Az Elnök a Szövetség céljainak előmozdítása érdekében bizottságokat írásbeli határozattal hozhat létre. A bizottság tagjait és elnökét – a rendes tagok törvényes vagy meghatalmazott képviselői, valamint külső szakértők közül – szintén az Elnök jelöli ki. A bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. A bizottság elnöke jogosult az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt venni.11. A Szövetség vagyona és gazdálkodása
11.1 A Szövetség vagyonára és gazdálkodására vonatkozó általános szabályok
A Szövetség a Szövetségi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A Szövetség az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség tagja a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl a Szövetség tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A Szövetség az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. A Szövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. A Szövetség ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése. A Szövetség alapcél szerinti (közhasznú), és gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. A Szövetség a vagyonát a gazdasági-vállalkozási tevékenység eredménye is gyarapíthatja. A Szövetség a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. A Szövetség pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett. A Szövetség költségvetését a Közgyűlés fogadja el. A Szövetség bankszámlája felett az Elnök vagy a Főtitkár önállóan jogosult rendelkezni. Kifizetések az Elnök vagy a Főtitkár aláírása alapján teljesíthetők.11.2 A Szövetség bevételei és kiadásai
A Szövetség bevételei:- tagdíj: A Szövetség rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
- gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
- a költségvetési támogatás: a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás; az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás; az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
- az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
- más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
- befektetési tevékenységből származó bevétel;
- az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
- alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
- gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
- A Szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
- az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
12. A Szövetség megszűnése
A Szövetség megszűnésére a Ptk.-ban és a Civiltörvényben foglaltak az irányadók. A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha- határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
- megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
- a tagok kimondják megszűnését; vagy
- az arra jogosult szerv megszünteti
- A Szövetség megvalósította célját vagy a Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- A Szövetség tagjainak száma egy éven keresztül nem éri el a kettő főt.
13. Záró rendelkezések
Jelen Alapszabály alkalmazásában írásbeli értesítésnek minősül a személyesen vagy gyorsposta, tértivevényes ajánlott postai küldemény, ajánlott postai küldemény, a fax és az e-mail útján történt tájékoztatás. Az ilyen írásbeli nyilatkozatot érvényesen tett és kézbesített nyilatkozatnak kell tekinteni, ha- azt személyesen vagy gyorsposta útján kézbesítik, az adott félnek történő igazolt átadás időpontjában;
- tértivevényes ajánlott levélben kézbesítik, a tértivevény aláírásakor;
- tértivevényes ajánlott levélben kézbesítik, de az aláírás nem történik meg és a levél a feladóhoz „nem kereste”, „címzett ismeretlen” vagy az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, úgy az azt követő napon, amikor a posta a levelet e jelzések valamelyikével ellátva a feladónak visszaküldte (a feladóhoz visszairányító postai bélyegző dátuma+1 nap);
- ajánlott levélben küldik, úgy az ajánlott levél feladását követő 5. (ötödik) napon;
- telefaxon küldik, a küldő által a címzett telefaxszámára történő sikeres továbbítást jelző visszaigazoló jelentésen megjelenő időpontban;
- e-mail útján küldik, az érintett által az e célból megadott e-mail címre történő megküldés esetén az üzenet fejrészében lévő, az e-mailes levelezőrendszer által generált dátumot követő 5. (ötödik) napon.
Bihari László
Elnök